Karate kifejezések, szótár
TESTRÉSZEK
JODAN - NYAK ÉS FEJ
| AGO | ÁLL |
| HANA | ORR |
| ATAMA | FEJ |
| KAO | ARC |
| GAMMEN | ARC |
| KUBI | NYAK |
| KUCHI | SZÁJ |
| ME | SZEM(EK) |
| MIMI | FÜL(EK) |
| NODO | TOROK |
CHUDAN - NYAK ÉS ÁGYÉK KÖZÖTTI RÉSZ
| HARA | GYOMOR, HAS |
| HIZO | LÉP |
| KATA | VÁLL |
| KINTAMA | HERE |
| KOSHI | CSÍPŐ |
| MIZO-OCHI | GYOMORSZÁJ |
| MUNE | MELLKAS |
| ROKKOSTU | BORDA, BORDÁK |
| SAKOSTU | KULCSCSONT |
| SENAKA | HÁT |
| SHINZO | SZÍV |
| SOKEI | ÁGYÉK |
UDE, TE - KAR, KÉZ
| HIJI | KÖNYÖK |
| KANSETSU | IZÜLET |
| KOBUSHI | ÖKÖL |
| KOTE | ALKAR |
| TE | KÉZ |
| TEKUBI | CSUKLÓ |
| UDE | KAR |
| YUBI | UJJ(AK) |
ASHI – LÁB
| ASHI | LÁB |
| ASHIKUBI | BOKA |
| ASHIYUBI | LÁBUJJ |
| FUTO-MOM | COMB(OK) |
| HIZA | TÉRD(EK) |
| KAHANSHIN | ALSÓTEST |
| KANSETSU | IZÜLET |
| SUNE | SÍPCSONT(OK) |
| TSUMASAKI | LÁBUJJHEGYEK |
TESTFEGYVEREK
UDE, TE - KAROK ÉS KEZEK
| Empi | Könyök |
| Haisho | Kézhát |
| Haito | Belső kézél (hüvejkujj felől) |
| Hiji | Könyök |
| Hiraken | Lapos ököl |
| Hitosashiyubi | Mutatóujj |
| Ippon-Ken | Ujjizület-ököl |
| Ippon Nukite | Egyujjas szúró kéz |
| Keiko | Madárcsőr-kéz |
| Kobushi | Ököl |
| Koken | Csuklóhát |
| Kote | Alkar |
| Nakayubi | Középsőujj |
| Nihon-nukite | Kétujjas szúró kéz |
| Nukite | Szúró kéz |
| Seiken | Egyenes ököl |
| Shotei | Tenyérpárna |
| Shuto | Kézél |
| Tettsui | Kalapácsököl |
| Toho | A hüvejkujj és mutatóujj közötti rész |
| Uraken | Fordított ököl, ökölhát |
ASHI – LÁBAK
| Chusoku | Talppárna, ujjak alatti rész |
| Haisoku | Rüszt |
| Hiza | Térd |
| Kakato | Sarok |
| Sokuto | Talpél |
| Sune | Sípcsont |
| Teisoku | Talp, lábboltozat |
IRÁNYOK
ÁLTALÁNOS
| AGE | EMELKEDŐ |
| CHUDAN | KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között) |
| ENKEI | KÖRKÖRÖS |
| GEDAN | ALSÓ SZINT (ágyék és alatta) |
| GYAKU | HÁTSÓ, ELLENTÉTES |
| JODAN | FELSŐ SZINT (nyak és fej) |
| JUJI | KERESZTEZETT |
| JUN | EGYENESEN VÁLLTÓL |
| MAWASHI | KÖRKÖRÖS, FORGÓ |
| MOROTE | MINDKÉT KÉZ(ZEL) |
| NANAME | ÁTLÓS(AN) |
| OI | ELŐL LEVŐ |
| OROSHI | SÜLLYEDŐ, LEFELÉ IRÁNYULÓ |
| SAYU | BALRA ÉS JOBBRA |
| SHOMEN | ELŐRE |
| SOTO | KÜLSŐ |
| TOBI | UGRÁS, UGRÓ |
| UCHI | BELSŐ |
| YOKO | OLDAL |
HAPPO (Nyolc fő mozgásirány)
| MAE | ELŐRE |
| USHIRO | HÁTRA |
| MIGI | JOBBRA |
| HIDARI | BALRA |
| MIGI-MEA | JOBBRA-ELŐRE |
| MIGI-USHIRO | JOBBRA-HÁTRA |
| HIDARI-MEA | BALRA-ELŐRE |
| HIDARI-USHIRO | BALRA-HÁTRA |
| NANAME | ÁTLÓS(AN) |
SZINTEK
| CHUDAN |
KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között) |
|
| GEDAN |
ALSÓ SZINT (ágyék és alatta) |
|
| JODAN |
FELSŐ SZINT (nyak és felette) |
|
ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK
EDZÉSKIFEJEZÉSEK
| ASHI O FUITE | RÁZD LE A LÁBAD |
| CHIKARA IRETE | MEGFESZÍTVE, ERŐVEL |
| FUITE | RÁZD LE (kéz vagy láb) |
| FUMIKONDE | MOZGÁS, LÉPÉS A PADLÓN |
| HAJIME | RAJTA!, MENJ! |
| HANTAI | ELLENTÉTES OLDAL |
| IBUKI | IZOTÓNIÁS (YANG) LÉGZÉS |
| IDO-KIHON | ALAPMOZGÁSOK |
| IDO-GEIKO | ALAPMOZGÁSOK |
| KAITEN | KÖRBEFORDULÁS, FORGÁS |
| KAMAETE | POZÍCIÓBA, VEDD FEL AZ ÁLLÁST |
| KIAI | HARCI KIÁLTÁS |
| KIAI IRITE | HANGOS KIAI |
| KIHON | ALAPOK |
| KIHON-GEIKO | ALAP TECHNIKÁK |
| KIME | ÖSSZPONTOSÍTÁS |
| KUMITE | MÉRKŐZÉS, KÜZDÉS |
| IPPON KUMITE | EGY LÉPÉSES KÜZDELEM |
| JIYU KUMITE | KÖTETLEN, SZABAD KÜZDELEM |
| JISSEN KUMITE | TELJES ERŐVEL KÜZDÉS, BEVINNI A TALÁLATOKAT |
| MA-AI | A KÜZDŐK KÖZÖTTI IDŐ ÉS TÁVOLSÁG |
| MAWATTE | FORDULJ MEG |
| MOKUSO | SZEMEK CSUKVA MEDITÁCIÓHOZ |
| NAORE | VISSZA A KIINDULÓ HELYZETBE |
| NOGARE | CSENDES, PIHENTETŐ LÉGZÉS |
| OSU | MEGÉRTÉS, TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS KIFEJEZÉSE |
EGYEBEK
| OTOGAI | EGYMÁST |
| OTOGAI NI REI | MEGHAJLÁS EGYMÁSNAK |
| REI | MEGHAJLÁS |
| SEIZA | TÉRDELŐ HELYZET |
| TO O FUITE | RÁZD LE A KEZEID |
| URA | ELLENKEZŐ, FORDÍTOTT, |
| YAKUSOKU KUMITE | ELŐRE MEGBESZÉLT KÜZDELEM |
| YAME | ÁLLJ!, VÉGE |
| YASUME | PIHENJ!, LAZITS! |
| YOI | FELKÉSZÜLNI! |
| YUK-KURI | LASSAN |
SZÁMOK, SZÁMRENDSZEREK
A japánoknak két számrendszerük van. Egyik hazai, másik kínai. A japán számokat használják a kor meghatározására és amikor a dolgok mennyiségéről van szó.
A kínai a méreteknél, pénznél, távolságnál. Tíz felett csk a kínai számokat használják.
Japán-Kínai
1 = hitotsu, hito-1 = ichi
2 = futatsu, futa-2 = ni
3 = mittsu, mi-3 = san
4 = yotsu, yon yo-4 = shi
5 = itsutu, itsu-5 = go
6 = muttsu, mu-6 = roku
7 = nanatsu, nana-7 = shichi
8 = yattsu, ya-8 = hachi
9 = kokonotsu, kokono9 = ku
10= to, to-10 = ju
11 = ju-ichi
12 = ju-ni
...
20 = niju
30 = sanju
40 = yonju
50 = goju
60 = rokuju
70 = nanaju
80 = hachiju
90 =kyuju
100 = hyaku
1000 = sen
10000 = man
Mivel a SHI japán alapjelentése halál, ritkán használják, helyette a japán YON terjedt el.
| DO | FOK (SZÖGMÉRTÉK) |
| HYAKU-HACHIJU-DO | 180 FOK |
| KYUJU-DO | 90 FOK |
| YONJUGO-DO | 45 FOK |
| KAI | -SZOR, -SZER, -SZÖR |
| IK-KAI | EGYSZER |
| NIKAI | KÉTSZER |
| SANKAI | HÁROMSZOR |
| YONKAI | NÉGYSZER |
| GOKAI | ÖTSZÖR |
| ROK-KAI | HATSZOR |
| NANAKAI | HÉTSZER |
| HAK-KAI | NYOLCSZOR |
| KYU-KAI | KILENCSZER |
| JUK-KAI | TÍZSZER |
| GOJUK-KAI | ÖTVENSZER |
| HYAK-KAI | SZÁZSZOR |
SHIAI – VERSENY
| Aka | Piros (öves) |
| Aka no kachi | Győz a piros |
| Awasete ippon | Pontozásos győzelem |
| Chui | Figyelmeztetés szabálytalan technikáért |
| Encho-sen | Hosszabbítás |
| Fukushin | Sarokbíró |
| Genten | Pontlevonás szabálytalanságért |
| Hajime | Rajta! |
| Hansoku Chui | Hivatalos figyelmeztetés |
| Hansoku Make | Vesztés leléptetéssel |
| Hantei | (Bírói) döntés |
| Hantei Onegaishimasu | “Bírók döntsenek kérem” |
| Hata | Zászló |
| Ippon | Teljes pont |
| Jo-gai | Küzdőtéren kívül |
| Jo-nai | Küzdőtéren belül |
| Jun-yusho | Második helyezett |
| Kachi | Győzelem |
| Ni-in | Második helyezett |
| Sekai Taikai | Világbajnokság |
| Shiai | Verseny, meccs |
| Shiai-jo | Küzdőtér |
| Shik-kaku | Kizárás, leléptetés |
| Shinpan(-in) | Bíró |
| Shiro | Fehér (öves) |
| Shiro no kachi | Fehér győz |
| Shushin | Vezetőbíró |
| Tameshiwari | Törés |
| Waza-ari | Fél-pont |
| Yame | Állj! |
| Yusei kachi | Nyerés fölénnyel, technikai KO |
| Yusho | Első hely |
| Zenkoku Taikai | Nemzeti bajnokság |
| Zoko | Folytasd a küzdelmet! |
WAZA – TECHNIKÁK
| Ashi Barai | Lábsöprés |
| Barai | Kaszálás, védés, kitérés |
| Chokuzuki | Egyenes ütés |
| Enkei | Körkörös |
| Geri | Rúgás |
| Gyaku | Fordított, szemben levő |
| Juji | Keresztezett |
| Kake | Horgos |
| Kekomi | Szúró rúgás |
| Geri-Waza | Rúgástechnika |
| Kizami | Döfés |
| Morote | Két kezes |
| Oi | Elöl levő, elsö |
| Taoshiwaza | Földrevitel |
| Tobi | Ugrás |
| Tobi Geri | Ugró rugás |
| Tsuki | Ütés |
| Uke | Védés |
| Uke waza | Védő technikák |
| Waza | Technika |
KIHON WAZA - ALAPTECHNIKÁK
SEIKEN – EGYENES ÖKÖL
| Seiken Chudan Tsuki | Egyenes ütés középre (gyomorszáj) |
| Seiken Jodan Tsuki | Egyenes ütés magasra (fej) |
| Seiken Ago Uchi | Állracsapás ököllel |
| Seiken Mawashi Uchi | Köríves csapás ököllel |
URAKEN – FORDÍTOTT ÖKÖL
| Uraken Shomen Uchi | Fordított ököl előre |
| Uraken Sayu Uchi | Fordított ököl oldalra |
| Uraken Hizo Uchi | Fordított ököl lépre (bordára) |
| Uraken Shita Uchi | Fordított ököl gyomorszájra |
SHUTO – KÉZÉL
| Shuto Gammen Uchi | Kézél csapás fejre |
| Shuto Sakotsu Uchi | Kézél csapás kulcscsontra |
| Shuto Sakotsu Uchikomi | Vezetett kézél csapás kulcscsontra |
| Shuto Hizo Uchi | Kézél csapás lépre |
| Shuto Uchi Uchi | Belső kézél csapás nyakra |
HIJI – KÖNYÖK
| Jodan Hiji Ate | Könyök fejre |
| Chudan Hiji Ate | Könyök testre |
| Hiji Age Uchi | Könyök felütés |
| Hiji Oroshi Uchi | Könyök lefelé csapás |
UKE – VÉDÉSEK
| Jodan Uke | Felső védés |
| Chudan Uchi Uke | Középső kifelé védés |
| Chudan Soto Uke | Középső befelé védés |
| Gedan Barai | Alsó védés (kaszálás) |
| Chudan Uchi Uke Gedan Berai | Egyik kéz kifelé, másik lefelé véd |
| Chudan Soto Uke Gedan Barai | Egyik kéz befelé, másik lefelé véd |
| Jodan Uke Gedan Barai | Egyik kéz felfelé, másik lefelé véd |
GERI(KERI) – RÚGÁS
| Uchi Mawashi Geri | Belső köríves rúgás |
| Soto Mawashi Geri | Külső köríves rúgás |
| Mea Keage | Láblendítée előre fel |
| Hiza Geri | Térddel rúgás |
| Kin Geri | Hererúgás |
| Mea Geri | Előre rúgás |
| Mawashi Geri | Köríves rúgás |
| Yoko Keage | Láblendítés oldalra |
| Yoko Geri | Oldalra rúgás |
| Kansetsu Geri | Izületre rúgás |
| Ushiro Geri | Hátra rúgás |
Kiejtési tanácsadó
Y = j - pl. YAME="jame" ;
CH = cs - pl. CHUI="csui" ;
J = dzs - pl. JOGAI="dzsogái" ;
S = sz - pl. SEIZA="szeizá" ;
SH = s - pl. SHIRO="siro" ;
TS = c - pl. MASUTATSU="Maszutacu"
(forrás: kyokarate.hu)
