Hazai történet

KEZDETI LÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON

A Kyokushin Karate hazai megalakításában, két embernek, Adámy Istvánnak és Furkó Kálmánnak vannak elévülhetetlen érdemei. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján leginkább csak néhány újsághírben értesülhettek a távol-keleti sportágak (akkoriban ez elsősorban természetesen a cselgáncsot jelentette) hívei, hogy olyan harcművészeti ágak, szakágak is léteznek, mint kyokushin, shotokan, vagy éppen a taek-won-do, bár Polyák József önvédelmi és küzdelmi bemutatóin már el-elhangzott a bűvös szó KARATE. A külföldi lapok hevenyészett fordításai alapján, néhány küzdősporttal foglalkozó magazin segítségével, szinte könyvből tanulták az első mozdulatokat a Testnevelési Főiskola hallgatóira ill. a köréjük csapódó fiatalokra épülő csoport tagjai. Bokszolók, birkózók, cselgáncsosok egyaránt megtalálhatóak voltak a spontán szerveződő harcművészeti csoportban. Felváltva olvasták fel, illetve gyakorolták a hallottakat. A főiskola tanára, dr. Galla Ferenc vette pártfogásába a karatéra kíváncsi diákokat, ezzel nagyban hozzájárult, hogy a karate megvethette lábát hazánkban. A magyar cselgáncsválogatott 1972-ben Göteborgban járt, ahol tagjai megismerkedtek ,,egy távolba szakadt hazánkfiával", név szerint Mészáros Attilával 2.dan, aki akkor már igencsak otthonosan mozgott a kyokushin karate mozgáskultúrájában. Az Európa-bajnokság ideje alatt Mészáros Attila nem csak tolmácsolt a Hetényi, Horváth, Tuncsik nevével fémjelzett válogatottnak, hanem bemutatót is tartott számukra.

Érdekes sztori is fűződik egyébként Mészáros Attilához és Horváth Istvánhoz (jelenleg a magyar cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya): a két férfi egy napon, ugyanazon kórházban született Budapesten. Az orvosok véletlenül elcserélték a két gyereket, s csak pár nap múlva derült ki a tévedés. Attól kezdve a két család szoros, baráti kapcsolatban áll egymással. Ezek ismeretében nem véletlen, hogy a svéd állampolgárként nyilvántartott Mészáros felkereste a Göteborgba látogató Horváth Istvánt.
Első hazalátogatása alkalmával Mészáros Attila megtartotta bemutató edzését a Testnevelési Főiskolán. Furkó Kálmán végzett testnevelőként látogatott vissza a tréningre, melyen a később ismertté vált karatésok közül csak Adámy István volt jelen. Azért akadt a résztvevők között olyan, aki a későbbiek során világhírnévre tett szert, de egy egészen más műfajban. Nagy Jenő, a Benkó Dixiland bendzsósa szintén az első "fecskék" közt hallgatta az új "igehirdetést".
Ettől kezdve esztendőkön keresztül egyedül készültek a magyar kyokushin karate hívei, az évente hazalátogató Mészáros Attila instrukcióit követve kapaszkodtak egyre feljebb a ranglétrán. Az első övvizsgán, 1973-ban Furkó Kálmán 3., Adámy István 5. kyu fokozatot kapott, majd tizenkét hónap elteltével mindketten sikerrel teljesítették a 2. kyu követelményeit. Ekkorra már Kovács Ferenc is csatlakozott az úttörőkhöz, sőt nem sokkal később Koczor Attilával, Budán Lászlóval és Joháczi Józseffel bővült a névsor. Az 1972-es hivatalos edzést követően öt évvel pedig "megszülettek" az első danos mesterek Magyarországon. Adámy István Lengyelországban tett eleget a fekete öv követelményeinek, Furkó Kálmán viszont hazai környezetben, Szolnokon, a shihan Howard Collins vezette I. nemzetközi nyári edzőtáborban harcolta ki a sempai titulust. Az angol mester aki 1972-ben, Tokióban teljesítette a 100 ellenfeles kumitét kifejezetten Mészáros Attila kérésére vállalta el a vizsgáztatást. Tulajdonképpen ettől kezdve nyilváníthatjuk hivatalosan is "nagykorúnak" a magyar kyokushin karatét.

A TERJESZKEDÉS IDŐSZAKA

Ebben az időszakban ha nem is gombamódra, de egyre jobban szaporodott a kyokushin klubok száma. Érdekes módon a fővárosban elsősorban az egyetemek nyitottak kaput a harcművészetnek hódolni kívánó fiatalságnak, így Adámy csoportjának is például kezdetben a Közgazdasági Egyetem adott otthont. A főváros mellett két vidéki bázis tevékenysége érdemel említést ebből az időbol, Szolnokon és Székesfehérvárott óriási lelkesedéssel vetették magukat a szervezés fáradtságos munkájába a hangadók. Nekik köszönheten napról-napra növekedett a csoportok létszáma. A hetvenes évek végén azonban hiába űzték már több ezren a karatét, a sportvezetés nem igazán fogadta el a különböző irányzatok létjogosultságát, így a kyokushinét sem. Mígnem aztán a rendkívül gyors terjeszkedést látva 1980. január elsejével az OTSH végül engedett a rá nehezedő nyomásnak és hivatalosan is elismert sportágnak nyilvánította a karatét, s ekkor megalakulhatott a Magyar Karate Társadalmi Szakbizottság.

Mire azonban idáig eljutott az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a magyar kyósok már túl voltak egy világbajnoki szereplésen. A Tokióban megrendezett vb-n Adámy István, Furkó Kálmán, Kivés György és Somogyi Zsolt képviselte színeinket, s utóbbi a legjobb 32 közé verekedte magát. "Idegenlégiósként" csapatunkat erősítette a lengyel Marek Drozdowski is. A 80-as győri nyári nemzetközi edzőtáborban 2. danos vizsgát tett Adámy István és Furkó Kálmán, akik változatlan lendülettel népszerűsítették a kyokushint. Nem sokáig kellett várni az első nemzetközi sikerre sem, az 1982-es londoni Európa-bajnokságon Bódi István a 80 kilogrammos súlycsoportban a dobogó harmadik fokára léphetett fel.
Bár számszerű adatok csak a kilencvenes évektől állnak rendelkezésünkre, nyugodt szívvel állíthatjuk, a kyokushin karate fejlődése töretlen volt Magyarországon - 1996-ig.
Ez utóbbi esztendő történései azonban egy külön fejezetet érdemelnek.

A KYOKUSHIN KARATE EGYIK HAZAI MEGALAPÍTÓJA: SHIHAN FURKÓ KÁLMÁN

Nyírbátorban született 1947. január másodikán. Érdemei elévülhetetlenek, hogy a Kyokushin nemcsak megvetette lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött. Középiskolás korában még az atlétika állt érdeklődése középpontjában, súlylökőként, kalapács vetőként ért el másodosztályú eredményeket. Érettségi után első nekifutásra nem vették fel a Testnevelési Főiskolára, s mivel vasútgépészeti technikumot végzett, a szakmájában helyezkedett el a MÁV-nál. Egy esztendő múltán előfelvételit nyert a TF-re, s Egerbe, a felderítőkhöz vonultatták be katonának. Akkor döntötte el, egyszerre lesz testnevelő tanár és katonatiszt. Honvédségi ösztöndíjasként végzett a főiskolán, ám bármennyire is szeretett volna Szolnokra kerülni, Vácra vezényelték. Még főiskolás korában kötött szorosabb ismeretséget a cselgánccsal, majd a karatéval. Váci katonatisztként is hetente visszajárt az Alma-materben megtartott cselgáncs edzésekre,  így résztvevője volt 1972-ben a Mészáros Attila vezette első Kyokushin tréningeknek. Az elsők között vett részt külföldi versenyeken, 1976-77-78-ban Krakkóban, 1977-ben Pozsonyban lépett tatamira. Még ebben az esztendőben (október 24-én), Szolnoki LTE néven megalakította saját klubját, majd az első nyári nemzetközi edzőtáborban (1978) sikeres vizsgát tett az első dan övfokozatra. Meghívottként szerepelt az 1979-es tokiói világbajnokságon, ahol egy kanadai karatéka ütötte el a továbbjutástól. Ekkor találkozott először Masutatsu Oyamával, az alapítóval. Az állandó edzés, gyakorlás eredményeként 1980-ban a második, 1983-ban az I. IBUSZ OYAMA KUPA-t követő szolnoki övvizsgán Sosai Oyama előtt sikeresen vizsgázott a harmadik dan-ra.

Magyarországon először teljesíti az ötvenemberes kumite-t A Sosai több alkalommal is meghívta a HONBU-ba. 1984-ben lehetősége nyílott a japán karatékákkal való közös tréningekre, hetvenkét napot edzett együtt vendéglátóival, s végül négy danos mesterként tért haza. 1989-ben kapta meg a munkája elismeréseként az ötödik dant. 1998-ban a hatodikat. Mesterként válogatott versenyzők egész sorát nevelte, tanítványai bajnoki címek tucatjait nyerték az elmúlt esztendőkben.

A  Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke.

A szolnoki Banzai KKK klubvezetője, tagja a Világszervezet technikai és övvizsgabizottságának, az Európai Kyokushin Karate Szervezet elnökségének, és technikai bizottságának A Kyokushin karate nemzetközileg ismert és elismert képviselője.

A Magyar Honvédség nyugállományú ezredese.