Köszönjük a lehetőséget, és a vendéglátást, mindenki nagyon jól érezte magát!
Éliás Ádám (3. kyu) beszámolója:
Osu! Milyen volt a tábor? Röviden, NAGYON jó! Egy kicsit bővebben, nekem szükségem volt már egy kis kiruccanásra, ami egy kicsit megtöri szürke hétköznapi rutinokat. Egy kis bandázás a klubtagokkal, meditálás a karate és harci művészetek rejtelmein. A környezet a szállás és a dojo is tökéletes lehetőséget támasztott, elképesztően hangulatos volt a helyszín egy zöld park és egy tó mellett a szobák is nagyon lakályosak, a kis ablakok a parkra néztek, a verandán pedig kanapékon és függőágyakon lehetett beszélgetni és pihenni edzések között, miközben kicsit pityergett az eső. Az idő ellenére is kellemes volt a tó vize. Nem csak pihengetésből állt a tábor, első nap rögtön két edzés egymás után 1 óra pihenővel köztük. Az elsőben Kornél senpai mozgalmas párosgyakorlatokat tartott, az edzés tanulsága számomra az volt, hogy mennyit számít az, hogy mozgással próbáljuk magunkat jó pozícióba hozni, az ellenfelet pedig ugyanezzel ellehetetleníteni, ami igaz, hogy a potenciális előny rövid ideig, egy lépésig vagy támadásig tart, de az is eggyel több mint a nulla. Shihan Lázár Tibor első edzése küzdelemi jellegű volt, a tanulság pedig, hogy a különböző harci távolságokban mit lehet vagy érdemes tenni és mikor milyen típusú ellenfelek ellen érdemes törekedni az éppen szóban forgó távolság tartására, ezenfelül mit érdemes figyelni és rejteni előjelek keresése és rejtése szempontjából, majd volt egy-két kérdés, amire válaszolt a karatéval és az életével kapcsolatban, amik estére jó- tanulságos és inspiráló történetek voltak. Következő nap a szokásos tábori szertartással kezdődött, vagyis az aktuális csibész társaság fejmosásával, ez minden tábor kötelező eleme, majd egy ajándék, be nem tervezett kata edzés, amit szintén a Shihan tartott, opcionális volt a részvétel, de majdnem mindenki részt vett rajta, ami önmagában inspiráló, hogy olyan emberekkel van az ember körülvéve, akik szeretik a karatét vagy legalább is jó kyo-s hozzáállás miatt csak azért is eljöttek. A tábor utolsó edzése 8 perc pihenő után egy jó kiadós zsákedzéssel zárult, ami nagyon hiányzott már a csaptatnak kb fél év kimaradás után. Végül ebéd és szabad programokkal zárult a tábor, mint beszélgetések pingpong és a legvégén Kornél senpai jó vendéglátóként házi óriás palacsintája tette föl a pontot az i-re. Összeségben jó volt és mindenkinek javaslom, hogy netán lesz hasonló lehetőség ne hagyja ki senki!
Fotók: <<Ide kattints>>